Pár Perc Budapest

Szerintünk Budapestnek sok titka van, amiket jó lenne megfejteni. Erre teszünk kísérletet, nem kis erőkkel:)!

Címkék

1. (1) 1963 (1) állomás (1) állomások (1) Április (1) artézi (1) árvíz (1) Arzte (1) autómobil (1) baár madas (1) bevezető (1) BKV (1) BKV-ELŐRE (1) blaha (1) bnv (1) Borsszem Jankó (1) Bródy Sándor utca (1) bródy sándor utca (1) Budapest (4) budapest (18) busz (2) citadella (1) citrom díj (1) csudapest (1) Czigler Győző (1) daróci út (1) duna (1) elegant (1) emlék (1) Erzsébet (1) Falfirka (1) félix vilmos (1) Foci (1) főváros (1) Főváros (1) Fradi (1) fürdő (1) fürdőruha (1) gellért hegy (1) Gödör (1) graffiti (1) hajóvonták (1) hangya (1) (1) honvéd (1) hőségriadó (1) icomos (1) idegenvezetés (1) idegenvezetők világnapja (1) Ikarus (1) IKEA (1) Ingvar Kamprad (1) Iskola (1) iskola (1) javító (1) jogosítvány (1) józsefváros (3) katona (1) katonai (1) kávé (1) kenyér (1) Képviselőház (1) kiállító (1) kifli (1) korona (1) körtér (1) Közvilágítás (1) kút (1) Lelátó (1) Libegő (1) ludovika akadémia (1) május (1) május 1 (1) Március (1) mátyás templom (1) Mayer Ferenc (1) meleg (1) mester utca (1) METRO (1) minaret (1) móricz zsigmond (1) Móricz Zsigmond (1) MTK (1) Műemlék (1) műemlék (1) műemlékvédelem (1) műtárgy (1) Nemzeti Múzeum (1) nyár (1) őr (1) ördögárok (1) Örs Vezér tér (1) pékség (1) Petőfi (1) piros (1) purizmus (1) rádió (1) rezeda (4) Rezeda kázmér (1) rezeda kázmér (4) ruhagyár (1) schulek frigyes (1) Sport (1) strand (1) szállópor (1) széchenyi fürdő (1) szent (1) szerb (1) szmog (1) szőlőskert (1) tabán (1) tavasz (1) tégla (1) templom (1) tér (1) tisztviselőtelep (1) töltőtoll (1) tranzit (1) Tréfa (1) Városliget (1) Városmajor (1) várostörténet (1) vásár (1) Védett (1) Védettség (1) védettség (2) vésés (1) villamos (1) vízállás (1) vízállásjelentés (1) Zugliget (1) Címkefelhő

Autók Budapesten – avagy hány kocsi csinál szmogot?

2012.02.19. 18:25 m.s.e.

Hetek óta szmogriadó van az ország több területén – hol csak fenyeget a vészesen rossz levegő, hol pedig ténylegesen megtiltják az erősen környezetszennyező kocsikkal való közlekedést. Persze a légszennyezettség egészségügyi határérték fölé kúszása nem egyik napról a másikra történik, ráadásul több tényező is közrejátszik abban, hogy kialakuljon a szmog. Az egyik leginkább ismert és mesterségesen befolyásolható tényező az autók kipufogójából kiáramló szennyezés (állítólag a szálló por 65 százalékát a kocsiknak „köszönhetjük” – mai bejegyzésünkben ennek apropóján az autós közlekedés korai időszakáról lesz szó…

auto3.jpg

(Forrás: Fortepan.hu)

 

AUTÓMOBIL: Az 1920-as évek Budapestjén járunk, bátor fotósunk az Andrássy út közepére merészkedett, hogy lencsevégre kapja a városi forgalmat, s a Hősök terét. Ma ugyanezt a beállítást fotózni kész életveszély lenne: kétszer két sáv közepette kellene exponálnia a művésznek. A képen persze nyoma sincs a mai forgalomnak, még akkor sem, ha tudjuk, az első autó megjelenése után a kocsik száma évről évre megsokszorozódott. Képünk készültekor már mintegy 6000 gépjármű koptatta a magyar utakat, pedig a fővárosba az első személyautó, melyet Hatsek Béla optikus műszerész tulajdonolt, csak 25 évvel korábban, 1895-ben gördült be. Ez az autó egy Benz-Velo típusú kocsi volt. Öt évvel később már 38 darab személyautó járta a főváros utcáit, tíz év múlva ez a szám 922 volt – 2011-ben pedig már 3,6 millió autóról tudunk Magyarországon. A városi szmog tehát az 1900-as évek első felében ismeretlen fogalomnak számított, még akkor is, ha egyébként a szép számmal megtalálható gyárak bűzös, kormos füstje erősen szennyezte a főváros levegőjét.

 

KÖZLEKEDÉSI IRÁNY: Budapesten egészen 1941. november elejéig a baloldali közlekedés volt érvényben. Amikor a főváros – tulajdonképpen egyetlen nap leforgása alatt – is áttért a fordított irányra, az autóbuszokra új ajtókat kellett vágni, s a Beszkárt (az akkori tömegközlekedési vállalat) napokon keresztül a kocsik és buszok oldalára kihelyezett óriási táblákon figyelmeztette a közlekedőket a váltásra. Magyarországon egyébként a közlekedési kormányzat már 1939 júniusában döntött a jobboldali közlekedésre való áttérésről, de a második világháború miatt az áttérést elhalasztották. Végül 1941. július 6-án hajnali három órakor Budapest és környékének kivételével az egész országban, november 9-én hajnali 3-órakor pedig Budapesten és környékén tértek át a jobboldali közlekedésre. Az előmunkálatok már áprilisban elkezdődtek. A rádióban figyelmeztették a hallgatóságot az áttérésre, az újságokban tájékoztató cikkek jelentek meg. Az iskolákban tanították a gyerekeket az új közlekedési rendre. 1941. november 8-án aztán este 11-kor leállt a tömegközlekedés és hajnali 3-óráig a szükséges műszaki átalakításokat elvégezték, majd elindult a jobboldali közlekedés.

 

JOGOSÍTVÁNY: A gépjárművezetéshez szükséges engedély, azaz a jogosítvány megszerzése nem volt kötelező az autós közlekedés megindulásának kezdetekor. Csak pár évvel később, 1901-ben, a fogathajtók kérésére kezdték szabályozni a motoros közúti járművek közlekedését, mert a lovak gyakorta megriadtak a nagy zajjal közlekedő autóktól. Ebből aztán nem ritkán baleset lett, így amellett, hogy 15km/órás maximális sebességet állapítottak meg az autók számára, bevezették a vezetői engedély megszerzésének kötelezettségét is. Ennek megfelelően ettől kezdve csak az vezethetett autót, aki sikeres vizsgát tett. Az első vállalkozó kedvű sofőrök 1901 júliusában tették le a vizsgát a Városliget szélén, melyet egyúttal méltón meg is ünnepeltek: a vezetőknek cigányzene kíséretében, néhány pohár bor elfogyasztása után kellett teljesíteni a vizsgakövetelményeket. Micsoda idők!

A bejegyzés trackback címe:

https://parpercbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr724125294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása