Pár Perc Budapest

Szerintünk Budapestnek sok titka van, amiket jó lenne megfejteni. Erre teszünk kísérletet, nem kis erőkkel:)!

Címkék

1. (1) 1963 (1) állomás (1) állomások (1) Április (1) artézi (1) árvíz (1) Arzte (1) autómobil (1) baár madas (1) bevezető (1) BKV (1) BKV-ELŐRE (1) blaha (1) bnv (1) Borsszem Jankó (1) bródy sándor utca (1) Bródy Sándor utca (1) budapest (18) Budapest (4) busz (2) citadella (1) citrom díj (1) csudapest (1) Czigler Győző (1) daróci út (1) duna (1) elegant (1) emlék (1) Erzsébet (1) Falfirka (1) félix vilmos (1) Foci (1) Főváros (1) főváros (1) Fradi (1) fürdő (1) fürdőruha (1) gellért hegy (1) Gödör (1) graffiti (1) hajóvonták (1) hangya (1) (1) honvéd (1) hőségriadó (1) icomos (1) idegenvezetés (1) idegenvezetők világnapja (1) Ikarus (1) IKEA (1) Ingvar Kamprad (1) iskola (1) Iskola (1) javító (1) jogosítvány (1) józsefváros (3) katona (1) katonai (1) kávé (1) kenyér (1) Képviselőház (1) kiállító (1) kifli (1) korona (1) körtér (1) Közvilágítás (1) kút (1) Lelátó (1) Libegő (1) ludovika akadémia (1) május (1) május 1 (1) Március (1) mátyás templom (1) Mayer Ferenc (1) meleg (1) mester utca (1) METRO (1) minaret (1) Móricz Zsigmond (1) móricz zsigmond (1) MTK (1) műemlék (1) Műemlék (1) műemlékvédelem (1) műtárgy (1) Nemzeti Múzeum (1) nyár (1) őr (1) ördögárok (1) Örs Vezér tér (1) pékség (1) Petőfi (1) piros (1) purizmus (1) rádió (1) rezeda (4) Rezeda kázmér (1) rezeda kázmér (4) ruhagyár (1) schulek frigyes (1) Sport (1) strand (1) szállópor (1) széchenyi fürdő (1) szent (1) szerb (1) szmog (1) szőlőskert (1) tabán (1) tavasz (1) tégla (1) templom (1) tér (1) tisztviselőtelep (1) töltőtoll (1) tranzit (1) Tréfa (1) Városliget (1) Városmajor (1) várostörténet (1) vásár (1) Védett (1) védettség (2) Védettség (1) vésés (1) villamos (1) vízállás (1) vízállásjelentés (1) Zugliget (1) Címkefelhő

Régi idők focija a Sport utcában - Veszélyben Budapest egyik utolsó faszerkezetes lelátója

2012.03.01. 12:28 wsz

A VIII. kerületi Sport utca varázslatos hely. A Százados út felől érkezve balról az MTK stadionja áll, jobbról a BKV Előre SC sporttelepe, azon belül pedig Budapest egyik utolsó faszerkezetes tribünje. Az utcán rendszeres időközönként Combinók zörögnek végig: a BKV-pálya mögött van a Hungária kocsiszín, a négyes-hatosok pihenőhelye. 

IMG_1790_1.jpg(Fotó: Éberling András)
A Magyar Nemzet február 25-i hétvégi magazinjában cikkem jelent meg a BKV Előre SC jövőjéről, mely, ma úgy tűnik, nem éppen rózsás. A közlekedési vállalat évi 193 millió forinttal támogatja az 1912-ben – BKVT, vagyis Budapesti Közúti Vaspálya Társaság néven – alapított, azóta számos névváltoztatáson átesett, de folyamatosan a tömegközlekedésben dolgozókat szolgáló egyesületet. Illetve támogatta eddig. A hazának három olimpiai bajnokot adó, a négy versenysport-szakosztály mellett nyolc szabadidős szakosztályában ezerkétszáz BKV-dolgozónak rendszeres mozgáslehetőséget biztosító klub (csak az első- és másodosztályban lebonyolított „házi” focibajnokságban 450 kolléga futballozik, takarítótól az igazgatóig!) sorsa kérdéses, mert bár a sporttelepet egyelőre nyitva tartják, a szakosztályokat a cég nem finanszírozza tovább. 

IMG_1723_1.jpg(Fotó: Éberling András)

Az idén júniusban épp századik születésnapjának ünneplésére készülő klub ellehetetlenülése önmagában is szomorú, de ez alighanem még nem minden. A cikkem kapcsán megkeresett Sashegyi István, a BKV Előre szabadidősport-bizottságának vezetője nem titkolta félelmét, hogy a sporttelep az egyesület elkótyavetyélt balatonfüredi vitorlástelepének vagy hajdani Lehel úti sporttelepének sorsára juthat – utóbbin áll ma a KÖKI Terminál. 

IMG_1780_1.jpg(Fotó: Éberling András)

Egy ilyen fejlemény pedig már korántsem csak a BKV dolgozóit érintené. A BKV Előre sporttelepének képét meghatározó lelátó ugyanis igazi fővárosi kincs. Építését 1926-ban kezdeményezték az egyesülethez tartozó közlekedési dolgozók – hivatkozva többek közt arra, hogy a sportolási lehetőségek a kocsmázástól és egyéb káros időtöltéstől is elvonják majd a munkatársakat. Futballmérkőzéseiket addig a Bosnyák térhez közeli, úgynevezett Nova-pályán játszották. A fővárosi tanácstól ingyen használatba kapott telken az új sporttelep és a lelátó 1929-ben épült fel, és, mint Zeidler Miklós Sportterek című, a budapesti sportlétesítményeket bemutató könyvecskéjében olvasható, már a maga korában is valódi szenzációnak számított. „A környékbeliek – írja Zeidler –, úgy tudták, valójában a nemzeti stadion épül az MTK-pálya szomszédságában.” És bár a mérete ma már nem számít olyan impozánsnak, faszerkezetes tribünje annál inkább. Igazi unikum, melyhez hasonló talán csak Pesterzsébeten áll még, ám az Ady Endre utcai stadion lelátója jóval kevésbé látványos, mint a Sport utcai tribün. Hajdan ugyanilyen stílusban épült többek közt az FTC és az MTK lelátója is – előbbit 1911-ben, utóbbit egy évre rá avatták fel. Az MTK-stadiont találat érte a második világháborúban, a régi faszerkezet 1953-ban tűnt el végleg. Az egyes források szerint a BKV tribünjének is mintául szolgáló, az évtizedek alatt többször leszakadó, a háborúban ugyancsak megsérült régi Fradi-lelátó agóniája egészen 1968-ig tartott. 

IMG_1814_1.jpg(Fotó: Éberling András)

A Fradi és a BKV – akkor épp BSZKRT, közkeletű nevén Beszkárt – története egyébként máshol is találkozott: a zöld-fehérek az 1935-36-os szezonban, az Üllői úti pálya újrafüvesítése miatt, a Sport utcában játszották hazai mérkőzéseiket. De a BKV Előre pályája amúgy is nagy idők tanúja. Rendeztek itt atlétikai viadalokat, hadsereg-futballkupát, magyar honvédek-német katonák futballmérkőzést (1943-ban, 7-2-re nyertünk), de még kézilabdameccset is. A tribün alatt irodák mellett edzőtermek és egy tornaterem is megbújik. A tribün – kiegészülve a korábban meglévő állóhelyekkel – fénykorában tízezernél is több ember tudott fogadni, ma átlagosan kétszáz néző szurkol az NB 2-ben szereplő BKV Előre meccsein. 

IMG_1746_1.jpg(Fotó: Éberling András)

A BKV Előre sorsa kapcsán számos cikk jelent meg az elmúlt hetekben, melyek egy részében a lelátót műemléknek nevezték – pedig nem az. Talán a faszerkezet élvez helyi vagy fővárosi védettséget, de ennek egyelőre nem találtam nyomát. Az országos műemléki védettség komolyabb garanciát jelentene arra, hogy, ha netán úgy alakulnak a dolgok, a tribün, a régi Budapest egyik felmérhetetlen értékű emléke, megérje százéves születésnapját – és még többet is. 

IMG_1747_1.jpg(Fotó: Éberling András)

A bejegyzés trackback címe:

http://parpercbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr514267642

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.