Pár Perc Budapest

Szerintünk Budapestnek sok titka van, amiket jó lenne megfejteni. Erre teszünk kísérletet, nem kis erőkkel:)!

Címkék

1. (1) 1963 (1) állomás (1) állomások (1) Április (1) artézi (1) árvíz (1) Arzte (1) autómobil (1) baár madas (1) bevezető (1) BKV (1) BKV-ELŐRE (1) blaha (1) bnv (1) Borsszem Jankó (1) bródy sándor utca (1) Bródy Sándor utca (1) Budapest (4) budapest (18) busz (2) citadella (1) citrom díj (1) csudapest (1) Czigler Győző (1) daróci út (1) duna (1) elegant (1) emlék (1) Erzsébet (1) Falfirka (1) félix vilmos (1) Foci (1) főváros (1) Főváros (1) Fradi (1) fürdő (1) fürdőruha (1) gellért hegy (1) Gödör (1) graffiti (1) hajóvonták (1) hangya (1) (1) honvéd (1) hőségriadó (1) icomos (1) idegenvezetés (1) idegenvezetők világnapja (1) Ikarus (1) IKEA (1) Ingvar Kamprad (1) Iskola (1) iskola (1) javító (1) jogosítvány (1) józsefváros (3) katona (1) katonai (1) kávé (1) kenyér (1) Képviselőház (1) kiállító (1) kifli (1) korona (1) körtér (1) Közvilágítás (1) kút (1) Lelátó (1) Libegő (1) ludovika akadémia (1) május (1) május 1 (1) Március (1) mátyás templom (1) Mayer Ferenc (1) meleg (1) mester utca (1) METRO (1) minaret (1) móricz zsigmond (1) Móricz Zsigmond (1) MTK (1) Műemlék (1) műemlék (1) műemlékvédelem (1) műtárgy (1) Nemzeti Múzeum (1) nyár (1) őr (1) ördögárok (1) Örs Vezér tér (1) pékség (1) Petőfi (1) piros (1) purizmus (1) rádió (1) rezeda (4) rezeda kázmér (4) Rezeda kázmér (1) ruhagyár (1) schulek frigyes (1) Sport (1) strand (1) szállópor (1) széchenyi fürdő (1) szent (1) szerb (1) szmog (1) szőlőskert (1) tabán (1) tavasz (1) tégla (1) templom (1) tér (1) tisztviselőtelep (1) töltőtoll (1) tranzit (1) Tréfa (1) Városliget (1) Városmajor (1) várostörténet (1) vásár (1) Védett (1) Védettség (1) védettség (2) vésés (1) villamos (1) vízállás (1) vízállásjelentés (1) Zugliget (1) Címkefelhő

Mit láttak Petőfiék a Múzeum környékén?

2012.03.16. 08:35 m.s.e.

Talán nincs olyan magyar iskolás, akinek a Nemzeti Múzeum épületéről ne Petőfi Sándor és a negyvennyolcas forradalom jutna eszébe… Éppen ezért mai képkutató cikkünkben – nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódva – a Pollack-féle emblematikus múzeumépület környékén sétálunk az 1850-es évek végén, nem sokkal a márciusi ifjak valósága után. Tartsanak velünk, és nézzék meg az unásig ismert forradalmi helyszínt úgy, ahogy talán maga Petőfi is láthatta!

 nemzeti1.jpg

(Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény)

NEMZETI MÚZEUM: „Én még láttam a vedlett ó kastélyt, akkor már nemzeti múzeumot, melyben a gr. Széchenyi Ferenc z, s mások által a nemzetnek ajándékozott vagy megvett tudományos kincsek akkor még nem eléggé rendezett állapotban voltak összehalmozva, s melynek fátlan, kopasz udvarán akkor kecskék és birkák legelésztek. E rozzant épület helyére építtette azután az 1836-iki országgyűlés által erre megbízott József nádor Pollák építőmester által a jelenlegi palotát, mely czifrázatlan nemes egyszerűségben, nagyszerű homlokzatával s lépcsőjével a fővárosnak még ma is egyik legszebb, legimpozánsabb s méltóságosabb középülete.” – írja a Vasárnapi Újság minden bizonnyal élemedett korú újságírója 1897-ben.

Az azóta is időtállóan szép klasszicista múzeumépület 1837-től tíz hosszú éven át épült, hogy aztán azon a bizonyos tavaszon már készen várja a forradalmi hevületben odaözönlő ifjakat. Nem is csoda, hogy eddig tartott az építkezés, hiszen a magyarság történetéhez kapcsolódó tárgyi emlékek gyűjtését és bemutatását célul tűző Magyar Nemzeti Múzeum az ország legnagyobb területű múzeumépülete – majd’ 8000 négyzetméter. S bár egészen biztos, hogy számtalanszor látta mindenki a homlokzat timpanonjának figuráit, talán mégsem árt bemutatni őket: Pannónia nőalakját jobbról a tudomány és a művészet, balról pedig a történelem és a hírnév veszik közre – e két utóbbi akaratlanul is megelőlegezi Petőfiéket… A kompozíció jobb sarkában pedig a Dunát, bal sarkában a Drávát megtestesítő alakokat találjuk.

 

VENDÉGLŐ A KÉT PISZTOLYHOZ: Az imént idézett újságíró a kép jobb szélén látható öreg házról is megemlékezik, amely a Vendéglő a két pisztolyhoz néven elhíresült kocsmaként működött egykoron. „A múzeum-teleknek szomszédságában volt a hírhedt „Két pisztoly” (…) dőzsölő korhelyek és kártyások ronda tanyája.” S valóban, a földszintes kis épület sok görbe hajnalt élt meg: a 18. századtól az 1870-es évekig – amikor is lebontották – nemcsak vérre menő kártyacsaták, hangos részegeskedések színhelye volt, hanem állítólag nem volt ritka a rablás, sőt a gyilkosság sem a falai között. A fogadóként is működő vendéglátóegység javarészt a Széna tér (Kálvin tér) vásárosait szolgálta ki, de állítólag itt szállt meg minden kétes hírű alak is, ha Pestre érkezett – még Sobri Jóska is. Az árvíz utáni utcafeltöltések miatt szinte földbe süllyedt épületből egyébként gyakorta „léptek meg” (szó szerint) a vendégek. Azoknak ugyanis, akiknek nem akarózott kifizetni a cehet, nem volt nehéz kilépni az ablakon át az utcára…

 

KÉPVISELŐHÁZ (hiánya): A figyelmes szemlélő észreveheti a képen a múzeum mellett bal oldalon futó utca vonalát, azt, amelyiket ma Bródy Sándor utcaként ismerünk, s amely ma két-három emeletes épületekkel van beépítve. A kép készültekor az utca még alig látszott ki a földből (csak aprócska házak határolták), így nem láthatjuk a 8-as számú házat sem, amely ma az Olasz Intézetnek ad otthont. A valamikor képviselőházként működő épület 1865-ben rekordsebeséggel készült el: 90 nap alatt fejezték be az Ybl Miklós tervezte házat, mely – a Vasárnapi Újság szerint – „a nagy sietség daczára is tömör, erős, u. n. nyers téglaépület (Eohziegelbau) lesz, s szolid anyagokból, a technikai szakismeretek teljes felhasználásával fog készülni.” Nem volt véletlen a rohamtempó, hiszen a kiegyezés gondolata egyre inkább közeledett, így feltétlenül szükségessé vált az ülésezés. Ezért aztán 1902-ig, a végleges képviselőház, azaz a Parlament elkészültééig az alsóház itt, a Bródy Sándor utcai épületben, a felsőház pedig a szomszédos Nemzeti Múzeumban kapott helyet – ez utóbbiban már 1848-ban a forradalmi népképviseleti országgyűlés is ülésezett.

 

És még valami…

Ha valakinek jó a szeme, észreveheti a képen, amint egy férfialak létrán állva egyensúlyoz, és feltehetően a kandelábert szereli. S bár nem valószínű, azért mégsem lehet teljességgel kizárni, hogy épp Tehel Lajos bíbelődik a lámpával. S hogy ki volt ő? A Nemzeti Múzeum természettárának őre, aki az első gázlámpát gyújtotta meg Pesten az 1800-as évek elején, éppen itt, a múzeum előtt. Ezt a lámpát – amely sokáig az egyetlen volt Pesten – még házilag készített légszesszel hozták működésbe. Persze a kép készültekor már több helyen is világítottak a gázlámpák: 1856 év végétől több mint 800 lámpa ontotta a fényt a belváros utcáin, így aztán nem valószínű, hogy Tehel Lajost és az ő lámpáját láthatjuk... Vagy hátha mégis?

A bejegyzés trackback címe:

http://parpercbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr304319797

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.