Ez év elején derült ki, hogy Józsefvárosban újabb öt épület került be abba az egyre csak bővülő kalapba, ahova a védett értékek tartoznak. Szürke hétköznapjainkban hajlamosak vagyunk elsuhanni a város rejtett kincsei között. Csak előre tekintünk, olykor pedig megérné felfelé nézni, az épületeket figyelni! Hogy mindehhez kedvet csináljak, a következő két blogbejegyzésben jöjjön ennek az öt épületnek a bemutatása - ma kettőé, hétfőn a maradék háromé.
Baross utca 43.
Szirénázó mentőautók, pocakos kismamák, klinikák, zötyögő trolibusz. Ez jut ma az eszünkbe erről a környékről. Jogosan. Elsuhanunk a kapuk alatt és nem is sejtjük, kik és mik kacsingatnak ránk menet közben. A bérház eredeti terveit ugyan nem láttam, de vizsgálódni nem lehetetlen. Az épület kissé beugró kapualjában a házőrzők ezúttal – a megszokottól eltérően – nem oroszlánok, hanem baglyok! Ők mindenkor a tudás, a bölcsesség szimbólumai – ezért látjuk őket viszont számos iskolaépületen. A kapura azonban éberségük miatt kerülhettek – hiszen ki más vigyázná jobban egy ház nyugalmát, mint az éjszakai baglyok? S hogy kik ülnek még velük a kapun? A szecesszió egyik kedvelt díszítőmotívuma a páva – stilizált rajzuk található a házszám alatti mezőben. Népművészetünkben a páva az örök szerelem jelképe, sok szép erdélyi faragott kapun találkozunk vele. A keresztény szimbolikában pedig az örökkévalóságot, a teljeséget jelenti. Itt talán mindkettőt – vagy éppen egyiket sem…. A pávák alatt pedig a bűvös hármas címerpajzs: az építészet, festészet és szobrászat hármasát jelképezi. Az épületet egyébként 1909-ben építették. Az a Fodor Gyula volt a tervek elkészítője, akinek – többek között – az Ernst múzeum épületét is köszönhetjük. A Baross utca 43-as számú négyemeletes bérházat Molnár Sándor megbízásából tervezte az építész, különlegessége a kapun túl a negyedik emelet feletti műteremlakás, melynek ablakából egész biztosan nagyszerű kilátás nyílik...
Bródy Sándor u. 30/b.
Milyen házat tervez magának egy építész? Ilyet!?
1898-ban épült a Schomann Antal építőmester által tervezett bérház a Bródy Sándor utca 30/b alatt. Az építtető neve mellett szintén az áll: Schomann Antal és neje Steiger Róza. Tervezte, tulajdonolta, de nem lakta. Bérház lévén a lakásokat – szám szerint huszonnégyet – kiadta, ő maga pedig a Kossuth Lajos utcában élt. Arról azonban gondoskodott, hogy mindenkinek tudtára adja, a ház az övé, még ha nem is lakja. Be sem kell mennünk, elég csak a kapuig tekintenünk, rögvest megleljük az első szándékosan odacsempészett róluk árulkodó jelet. A kovácsoltvas kapu diszkréten rejti magában az SA és SR monogramokat.
S ha elővesszük az eredeti tervrajzokat, két – igaz, csak aprócska – különbséget is fel lehet fedezni a terven szereplő és ma is látható ház homlokzata között! A terveken nem szerepel a legfelső szint ablakdíszítéseinek ilyenfajta alapos kidolgozása – lehet, hogy időközben több pénze lett az építtetőnek vagy az ízlése változott… Másodsorban pedig a terveken elmaradnak az oroszlánfejek és az oroszlánfejek alatt található díszítések is. Schomann bérházát végül számos oroszlán őrzi, s bár a négyemeletes neoreneszánsz ház kívülről nem különösebben díszes, mégis a védett épületek sorába került, hiszen az épület valódi különlegessége a gyönyörű terazzo burkolat, mely különböző mintájú az egyes lépcsőházakban, az előtérben és a folyosókon. Ha tehetik, kukkantsanak be!
