Ez év elején derült ki, hogy Józsefvárosban újabb öt épület került be abba az egyre csak bővülő kalapba, ahova a védett értékek tartoznak. Szürke hétköznapjainkban hajlamosak vagyunk elsuhanni a város rejtett kincsei között. Csak előre tekintünk, olykor pedig megérné felfelé nézni, az épületeket figyelni!
Következzék a második adag!
Gyulai Pál utca. 16.
Feketén- fehéren áll a Kőfaragó és a Gyulai Pál utca sarkán az 1907-ben átadott szecessziós bérház.
Építtetői, Haller Náthán és felesége, ha az élénk színeket nem is, de az emberalakos díszítéseket biztosan kedvelték. (Megjegyzem, nem tudhatjuk pontosan, a jelenlegi szín az eredeti-e.) Melyik alak kit és mit rejt? Találgatásra adhat okot, hogy a tulajdonos a közelben lévő Német utcában pálinkaméréssel foglalkozott. Nem meglepő tehát, hogy az épület sarkán a magasban „trónol” Hermész, alias Merkúr, aki a kereskedelem istene a görög-római mitológiában. Alakja eltéveszthetetlen: fején a szárnyas kalap (ő volt ugyanis az istenek közötti hírvivő is), kezében pedig a caduceus, azaz a hírnökpálca. A 19. század végén – 20. század elején minden valamirevaló kereskedő házán ott találjuk Hermészt – ezen az épületen mindjárt több példányban is. Hermész alakja alatt ott a „szentháromság”, azaz az építészet, szobrászat és festészet címerpajzsai. Úgy látszik, Fodor Gyula, előszeretettel alkalmazta ezt a díszt az épületein – ennek a háznak is ő volt a tervezője. Ha tovább pásztázzuk a homlokzatot, a második emeleti ablakok kötényében megpihenő domborművek között találunk kőfaragót (utcanévre utalva), oroszlánnal harcoló alakot, aki a bátorságot megtestesítő Herkules, szintén a mitológiából, de szerepel maga Haller Náthán is (legalábbis szerintünk), amint épp egy gabonakévét nyújt feleségének (a pálinka alapanyagát). De persze az is lehet, hogy a kereskedelemben is fontos Bőség allegóriáját látjuk, búzakalásszal a kezében…
Azonban az épület a védettségét nem csupán a külső díszeknek köszönheti – a lépcsőházban gyönyörű terazzoburkolatot és Zsolnay-csempét, a lépcsőházi ablakokban színes üvegeket, a körfolyósokon pedig díszes kovácsoltvas korlátokat találunk. Lehet leskelődni!
(Fotó: Kalcsó Kitti)
Krúdy Gyula utca 12.
A Krúdy Gyula (valamikor József utca) és a Mária utca sarkán álló ház külső megjelenése igencsak eltér az eredeti terveken szereplő változattól… Tulajdonképpen nem is az a kérdés, hol a két kép között a különbség, hanem az, hogy ki talál több eltérést az eredeti tervek és a jelen állapot között!
(Fotó: Kalcsó Kitti)
A Heyek Kálmánné (született: Reitter Gizella) részére Hoepfner Guido (aki egyébként a közeli Horánszky u. 12-es számú ház tervezője is) és Györgyi Géza által 1910-ben tervezett szecessziós bérház homlokzati díszeiből szinte semmi sem maradt meg. Jöjjön itt most csak néhány részlet! A Mária utca felé néző homlokzatból az első emeleten kiugrik egy zárt erkélyhez hasonló épületrész. A rajzokon látszik, hogy az ablakok közé emberalakot megformáló szobrokat terveztek, ma viszont csak a csupasz vakolat fogad minket. De hiányoznak az egyéb – feltehetően Zsolnay-pogácsák felhasználásával készült – hímes díszítések is a homlokzatról, ahogy a pince díszes rácsai is eltűntek mára. Vagy esetleg soha nem is kerültek a helyükre. (Nem volt ritka ugyanis annak idején sem, hogy végül csökkenteni kellett az építési költségeket, s ezt gyakorta a „felesleges” díszítések „lefaragásával” érték el .)
A ház különlegességét ma már tehát nem a külcsín adja: az igazi érdekesség belül rejlik, mely nem más, mint a körfolyosó acélból készült tartószerkezete, mely – állítólag – az Eiffel-gyár tervei szerint Fodor Béla acélszerkezeti gyárában készültek. Az udvarban a kecses acéloszlopok közötti korlát visszafogott díszítése töri meg az ipari hangulatot, és a lépcsőház megmaradt finom részletei (márványburkolat, elegáns lift), a tágas előcsarnok pedig azt sejtetik, hogy a nagyméretű bérház valaha kívülről is gazdag díszítéssel bírt.
(Fotó: jozsefvaros.hu)
József utca 16-18.
Utolsónak maradt egy igazi csemege!
A Német utca és a (mai) József utca sarkán járunk. Polgár Károly és Kiss Ferenc 101 éve építette Svarcz Jenő és Horváth Antal tervei alapján ezt az eklektikus bérpalotát. Mivel ez esetben is számos különbséget lehet felfedezni az épület két változata (terveken szereplő és a mostani állapot) között, mi csak elkezdjük a sort a keresgélésben, hogy aztán mindenki – kedve szerint – folytathassa.
1. A „félbeosztott” földszint felső fele nem egyezik: egyáltalán nincsenek íves záródású ablakok.
2. Az üzletportálok feletti – sáv, melyet eredetileg a tervezők a boltok névtábláinak elhelyezésére szántak – fájóan üres.
3. A homlokzati domborművek, díszítőelemek teljesen hiányoznak, a végtelenségig lehetne sorolni őket (sajnos).
Ahogy az előző házakban is, ennek az épületnek is a részletgazdag lépcsőházi tér az igazi ékessége: a főlépcsőház ólomüveg ablakai, melyek a szokásos virágmotívumok mellett aprócska tájképeket rejtenek, vagy az elegáns feket-türkiz lábazati csempe.
(Fotó: jozsefvaros.hu)
Ha módjukban áll, nézzék meg őket!
Egyébként pedig járjanak nyitott szemmel, keresgéljenek bátran – s ha kedvük van, osszák meg velünk is megfigyeléseiket! Igazi kincsek között lépkedünk minden nap. Fedezzük fel, fejtsük meg és értékeljük a ránk hagyott épületeket! (Védetté nyilvánításra pedig bárki tehet javaslatot – csak jól meg kell alapoznia a beterjesztését.)