Mai bejegyzésünkben színházba invitáljuk Önöket. Méghozzá a Nemzetibe!
Az apropót az adja, hogy – mint arról a napokban több helyen is írtak – Nemzeti Színházunk sokat vitatott aktuális épülete éppen tízéves lett idén márciusban…
De mi volt előtte?
Az alábbiakban a nemzet színházának valamikori épületeit és legfontosabb helyszíneit szedtük össze – fordított időrendi sorrendben.
(Egy kis adalék a színház történetéhez: csak a 20. században négy alkalommal hirdettek pályázatot a színház új épületének tervezésére (1912-13-ban, 1965-ben, 1989-ben és 1997-ben), és legalább tíz lehetséges helyszín került szóba a Felvonulási tértől a Hungexpo területén át a Margitszigetig és a Várig.)
A tízéves épület a Bajor Gizi parkban. Tervezője Siklós Mária. Alapterülete meghaladja a húszezer négyzetmétert, és egyszerre (a két kis színpadot is beleértve) nagyjából 900 ember befogadására képes.
Persze lehetne idén akár tizennégy éves is a színház, ha az Erzsébet-téren lerakott alapkő fölé épületet is építenek. 1997-ben Bán Ferenc tervét ítélték a legjobbnak, mely egy több mint 800 fős színházépület megvalósítására született. Az építési szándék pedig olyannyira komoly volt, hogy 1998. március 28-án a színház alapkövét is letették...
Ismerős? A régi-új Magyar Színház épületében is állomásozott egy ideig a Nemzeti. A Hevesi Sándor téren álló színházépület eredetileg is a Magyar Színház számára készült 1897-ben, melyet 1914-ben Vágó László tervei szerint építettek át. Mai formáját aztán a hatvanas évek derekán nyerte el a színház, pontosan akkor, amikor bérlője lett – egészen 2000-ig – a Nemzeti társulata. (Az építkezés két éve alatt a Nemzeti a mai Tháliában játszott.). Ekkor a vasfüggönyig és a tartófalakig bontották vissza az épületet, s egy 750 fős színházteret hoztak létre – a kor ízlésének jegyében, melyet ma ismét a Magyar Színház birtokol.
Vagy ünnepelhetnénk a 137 éves évfordulót is – igaz, az 1875-ben átadott Blaha Lujza téri épület csak átmenetileg, 1908 és 1964 között adott helyet a Nemzeti Színháznak, előtte a pesti Népszínház működött benne. A neoreneszánsz épület tervezését a bécsi Fellner és Helmer cég végezte, a patkó alakú, háromemeletes nézőtéren több mint 1400-an fértek el ülve, s további csaknem ötszáz ember kaphatott állóhelyet. A népszínház társulata azonban 1907-ben feloszlott – ekkor bérelte ki a Nemzeti Színház az épületet, s működött ott egészen a metró építése miatt elrendelt bontásig.
A grandiózus Blaha Lujza téri színház elődje nem messze onnan állt – a mai Astoria csomópontnál, nagyjából a sarki modern irodaház helyén. Az 1835 és 1837 között épült épület 1841-től viselte a Nemzeti Színház nevet, ám valódi színházépületté csak 1875-ös átépítése, bővítése után lett. Ekkor az addig egyemeletes színházat megtoldották még egy emelettel, sőt egy, a színészek lakásait és színészműhelyeket magába foglaló bérházat is hozzáépítettek. Ebben a házban aztán 1908-tól azért szüntették be az előadásokat, mert az épület tűzveszélyessé és életveszélyessé vált, így aztán öt év múlva el is bontották.
Ezzel a végére – vagy az elejére – értünk a Nemzeti Színház hányattatott sorstörténetének, mely reméljük egy ideig nem bővelkedik majd újabb fordulatokban….
(A képek forrása: csepelinfo.hu, epiteszforum.hu, magyarszinhaz.hu, fortepan.hu, fszek.hu)