Pár Perc Budapest

Szerintünk Budapestnek sok titka van, amiket jó lenne megfejteni. Erre teszünk kísérletet, nem kis erőkkel:)!

Címkék

1. (1) 1963 (1) állomás (1) állomások (1) Április (1) artézi (1) árvíz (1) Arzte (1) autómobil (1) baár madas (1) bevezető (1) BKV (1) BKV-ELŐRE (1) blaha (1) bnv (1) Borsszem Jankó (1) bródy sándor utca (1) Bródy Sándor utca (1) budapest (18) Budapest (4) busz (2) citadella (1) citrom díj (1) csudapest (1) Czigler Győző (1) daróci út (1) duna (1) elegant (1) emlék (1) Erzsébet (1) Falfirka (1) félix vilmos (1) Foci (1) Főváros (1) főváros (1) Fradi (1) fürdő (1) fürdőruha (1) gellért hegy (1) Gödör (1) graffiti (1) hajóvonták (1) hangya (1) (1) honvéd (1) hőségriadó (1) icomos (1) idegenvezetés (1) idegenvezetők világnapja (1) Ikarus (1) IKEA (1) Ingvar Kamprad (1) iskola (1) Iskola (1) javító (1) jogosítvány (1) józsefváros (3) katona (1) katonai (1) kávé (1) kenyér (1) Képviselőház (1) kiállító (1) kifli (1) korona (1) körtér (1) Közvilágítás (1) kút (1) Lelátó (1) Libegő (1) ludovika akadémia (1) május (1) május 1 (1) Március (1) mátyás templom (1) Mayer Ferenc (1) meleg (1) mester utca (1) METRO (1) minaret (1) Móricz Zsigmond (1) móricz zsigmond (1) MTK (1) műemlék (1) Műemlék (1) műemlékvédelem (1) műtárgy (1) Nemzeti Múzeum (1) nyár (1) őr (1) ördögárok (1) Örs Vezér tér (1) pékség (1) Petőfi (1) piros (1) purizmus (1) rádió (1) rezeda (4) Rezeda kázmér (1) rezeda kázmér (4) ruhagyár (1) schulek frigyes (1) Sport (1) strand (1) szállópor (1) széchenyi fürdő (1) szent (1) szerb (1) szmog (1) szőlőskert (1) tabán (1) tavasz (1) tégla (1) templom (1) tér (1) tisztviselőtelep (1) töltőtoll (1) tranzit (1) Tréfa (1) Városliget (1) Városmajor (1) várostörténet (1) vásár (1) Védett (1) védettség (2) Védettség (1) vésés (1) villamos (1) vízállás (1) vízállásjelentés (1) Zugliget (1) Címkefelhő

Ez is a Nemzeti!

2012.03.30. 12:29 m.s.e.

 

Mai bejegyzésünkben színházba invitáljuk Önöket. Méghozzá a Nemzetibe!

Az apropót az adja, hogy  – mint arról a napokban több helyen is írtak – Nemzeti Színházunk sokat vitatott aktuális épülete éppen tízéves lett idén márciusban…

De mi volt előtte?

Az alábbiakban a nemzet színházának valamikori épületeit és legfontosabb helyszíneit szedtük össze – fordított időrendi sorrendben.

(Egy kis adalék a színház történetéhez: csak a 20. században négy alkalommal hirdettek pályázatot a színház új épületének tervezésére (1912-13-ban, 1965-ben, 1989-ben és 1997-ben), és legalább tíz lehetséges helyszín került szóba a Felvonulási tértől a Hungexpo területén át a Margitszigetig és a Várig.)

A tízéves épület a Bajor Gizi parkban. Tervezője Siklós Mária. Alapterülete meghaladja a húszezer négyzetmétert, és egyszerre (a két kis színpadot is beleértve) nagyjából 900 ember befogadására képes.

 

 

 

 Persze lehetne idén akár tizennégy éves is a színház, ha az Erzsébet-téren lerakott alapkő fölé épületet is építenek. 1997-ben Bán Ferenc tervét ítélték a legjobbnak, mely egy több mint 800 fős színházépület megvalósítására született. Az építési szándék pedig olyannyira komoly volt, hogy 1998. március 28-án a színház alapkövét is letették...

 

 Ismerős? A régi-új Magyar Színház épületében is állomásozott egy ideig a Nemzeti. A Hevesi Sándor téren álló színházépület eredetileg is a Magyar Színház számára készült 1897-ben, melyet 1914-ben Vágó László tervei szerint építettek át. Mai formáját aztán a hatvanas évek derekán nyerte el a színház, pontosan akkor, amikor bérlője lett – egészen 2000-ig – a Nemzeti társulata. (Az építkezés két éve alatt a Nemzeti a mai Tháliában játszott.). Ekkor a vasfüggönyig és a tartófalakig bontották vissza az épületet, s egy 750 fős színházteret hoztak létre – a kor ízlésének jegyében, melyet ma ismét a Magyar Színház birtokol.

Vagy ünnepelhetnénk a 137 éves évfordulót is – igaz, az 1875-ben átadott Blaha Lujza téri épület csak átmenetileg, 1908 és 1964 között adott helyet a Nemzeti Színháznak, előtte a pesti Népszínház működött benne. A neoreneszánsz épület tervezését a bécsi Fellner és Helmer cég végezte, a patkó alakú, háromemeletes nézőtéren több mint 1400-an fértek el ülve, s további csaknem ötszáz ember kaphatott állóhelyet. A népszínház társulata azonban 1907-ben feloszlott – ekkor bérelte ki a Nemzeti Színház az épületet, s működött ott egészen a metró építése miatt elrendelt bontásig.

A grandiózus Blaha Lujza téri színház elődje nem messze onnan állt – a mai Astoria csomópontnál, nagyjából a sarki modern irodaház helyén. Az 1835 és 1837 között épült épület 1841-től viselte a Nemzeti Színház nevet, ám valódi színházépületté csak 1875-ös átépítése, bővítése után lett. Ekkor az addig egyemeletes színházat megtoldották még egy emelettel, sőt egy, a színészek lakásait és színészműhelyeket magába foglaló bérházat is hozzáépítettek. Ebben a házban aztán 1908-tól azért szüntették be az előadásokat, mert az épület tűzveszélyessé és életveszélyessé vált, így aztán öt év múlva el is bontották.

 

Ezzel a végére – vagy az elejére – értünk a Nemzeti Színház hányattatott sorstörténetének, mely reméljük egy ideig nem bővelkedik majd újabb fordulatokban….

(A képek forrása: csepelinfo.hu, epiteszforum.hu, magyarszinhaz.hu, fortepan.hu, fszek.hu)

A bejegyzés trackback címe:

http://parpercbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr864349985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.