Pár Perc Budapest

Szerintünk Budapestnek sok titka van, amiket jó lenne megfejteni. Erre teszünk kísérletet, nem kis erőkkel:)!

Címkék

1. (1) 1963 (1) állomás (1) állomások (1) Április (1) artézi (1) árvíz (1) Arzte (1) autómobil (1) baár madas (1) bevezető (1) BKV (1) BKV-ELŐRE (1) blaha (1) bnv (1) Borsszem Jankó (1) bródy sándor utca (1) Bródy Sándor utca (1) budapest (18) Budapest (4) busz (2) citadella (1) citrom díj (1) csudapest (1) Czigler Győző (1) daróci út (1) duna (1) elegant (1) emlék (1) Erzsébet (1) Falfirka (1) félix vilmos (1) Foci (1) Főváros (1) főváros (1) Fradi (1) fürdő (1) fürdőruha (1) gellért hegy (1) Gödör (1) graffiti (1) hajóvonták (1) hangya (1) (1) honvéd (1) hőségriadó (1) icomos (1) idegenvezetés (1) idegenvezetők világnapja (1) Ikarus (1) IKEA (1) Ingvar Kamprad (1) iskola (1) Iskola (1) javító (1) jogosítvány (1) józsefváros (3) katona (1) katonai (1) kávé (1) kenyér (1) Képviselőház (1) kiállító (1) kifli (1) korona (1) körtér (1) Közvilágítás (1) kút (1) Lelátó (1) Libegő (1) ludovika akadémia (1) május (1) május 1 (1) Március (1) mátyás templom (1) Mayer Ferenc (1) meleg (1) mester utca (1) METRO (1) minaret (1) Móricz Zsigmond (1) móricz zsigmond (1) MTK (1) műemlék (1) Műemlék (1) műemlékvédelem (1) műtárgy (1) Nemzeti Múzeum (1) nyár (1) őr (1) ördögárok (1) Örs Vezér tér (1) pékség (1) Petőfi (1) piros (1) purizmus (1) rádió (1) rezeda (4) Rezeda kázmér (1) rezeda kázmér (4) ruhagyár (1) schulek frigyes (1) Sport (1) strand (1) szállópor (1) széchenyi fürdő (1) szent (1) szerb (1) szmog (1) szőlőskert (1) tabán (1) tavasz (1) tégla (1) templom (1) tér (1) tisztviselőtelep (1) töltőtoll (1) tranzit (1) Tréfa (1) Városliget (1) Városmajor (1) várostörténet (1) vásár (1) Védett (1) védettség (2) Védettség (1) vésés (1) villamos (1) vízállás (1) vízállásjelentés (1) Zugliget (1) Címkefelhő

Egy hajdanvolt napsütéses májusi nap a Ligetben

2012.05.14. 14:14 kaldikatus

Tavasz van, május, hol esik, hol hétágra süt a nap és egyre több helyén a városnak rendeznek ilyen-olyan szabadtéri programokat, vásárokat. Én például szombaton a Pálinka Fesztiválra mentem volna  – ha nem fújja el az esti szél a kezdeti lelkesedésemet. De elfújta, és így legalább maradt időm egy kicsit utánanézni a BNV budapesti történetének – mert ha már május,és szabadtér, gondoltam, erről írok.

(akárcsak Móricz Zsigmond, aki így írt a BNV-ről 1932-ben)

Már csak azért is, mert egy remek részletet találtam a NAVA-n 1936-ból, amely arról számol be, hogy hogyan építették fel ebben az évben a Nemzetközi Vásár pavilonjait a Városligetben – mert kezdetben itt kapott helyet a híres BNV. A filmecskéből kiderül – számomra mindenképpen meglepetésként, hogy az azévi meghívott külföldi kiállítók között nem csak Ausztriát, vagy Finnországot találjuk meg, hanem Egyiptomot is.

Hogy milyen nemzeti termékkel képviselhette magát az afrikai ország ez egyelőre számomra titok, de, hogy kis hazánk egy pár év múlva típusukat tekintve többek között milyen „vállalatoknak” biztosított bemutatkozási lehetőséget, arra támpontot ad az a fotósorozat, mely a 40-es évek elején készült a vásár területén.

Mert bizony látnivaló, hogy kiállított itt az a Hangya Szövetkezet, mely fél évszázadon keresztül az egyik legsikeresebb magyar összefogás volt. Sőt nem is csak, hogy kiállított, hanem egy teljes pavilonépületet kapott. Az 1898-ban alakult szervezet célja az volt, hogy a vidéki termelők egymással együttműködve – kezdetben az állami támogatás hiányát orvosolva – a lehető legrövidebb úton, önmagukat képviselve juttassák el terményeiket a vásárlókhoz és az így kialakult erős érdekvédelmi hálón belül tartsák és keringtessék a bevételt. A szövetkezetnek a kép elkészülésének idején 700 ezer tagja volt, 30 konzervgyára és 400-nál több boltja ahol csak hazai terméket forgalmaztak. Az így megerősödő szövetség egyébként később más úton is növelte bevételét – például úgy, hogy egyes budapesti építkezésekbe is beszálltak, mint ahogy tették ezt az egykori (és mai) újlipótvárosi Odeon-Lloyd mozi esetében is.

Azt már nehezebb megfejteni , hogy a kép másik oldalán látható Gyobész mozaikszó mit takar (nekem legalábbis nem ment), de az biztos, hogy a bész belőle a beszerző, értékesítő mezőgazdasági szövetkezetekre utal – akik a korban a Hangya együttműködő partnereként voltak jelen a vásáron.

És végül, a pavilonban kapott egy kis helyet a szintén a Hangyához tartozó, annak tagszövetkezeteként működő Szőlőskert is – azaz a Szőlőskert Borértékesítő és Fogyasztási Szövetkezet amely, mint ez jól látszik – a hazai bortermelők érdekképviselete volt.  Külön érdekesség – és fontos információ az olyan Budapest-szeretőknek, mint én –, hogy a szövetkezetnek 1941-ben az a híres Lauber László-Nyiri István tervezőpáros tervezett épületet a Jókai utcában, akik a XII. kerületben a Kékgolyó utca 10-ben megalkották a hazai modernizmus talán legszebb lakóházát vagy épp a Mecsek Szállót Pécsett. Kár, hogy mára ez a szövetkezeti székház nem maradt meg.

Mint ahogy nem maradt meg a Hangya a fotón látható kiállítási épülete sem – az egykori Nemzetközi Vásár pavilonjait ugyanis a hetvenes évek közepén, amikor a BNV már Kőbányára költözött – három kivételével – könyörtelenül lebontották.

Annak a minden bizonnyal magyar szőlőt majszoló fiatal lánynak az örömében viszont még így is önfeledten osztozni tudunk, akit a vásár fogatagában kapott lencsevégre az ügyes fotós. 

(a képek forrása: Fortepan.hu)

A bejegyzés trackback címe:

http://parpercbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr84507888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.