Pár Perc Budapest

Szerintünk Budapestnek sok titka van, amiket jó lenne megfejteni. Erre teszünk kísérletet, nem kis erőkkel:)!

Címkék

1. (1) 1963 (1) állomás (1) állomások (1) Április (1) artézi (1) árvíz (1) Arzte (1) autómobil (1) baár madas (1) bevezető (1) BKV (1) BKV-ELŐRE (1) blaha (1) bnv (1) Borsszem Jankó (1) bródy sándor utca (1) Bródy Sándor utca (1) Budapest (4) budapest (18) busz (2) citadella (1) citrom díj (1) csudapest (1) Czigler Győző (1) daróci út (1) duna (1) elegant (1) emlék (1) Erzsébet (1) Falfirka (1) félix vilmos (1) Foci (1) főváros (1) Főváros (1) Fradi (1) fürdő (1) fürdőruha (1) gellért hegy (1) Gödör (1) graffiti (1) hajóvonták (1) hangya (1) (1) honvéd (1) hőségriadó (1) icomos (1) idegenvezetés (1) idegenvezetők világnapja (1) Ikarus (1) IKEA (1) Ingvar Kamprad (1) iskola (1) Iskola (1) javító (1) jogosítvány (1) józsefváros (3) katona (1) katonai (1) kávé (1) kenyér (1) Képviselőház (1) kiállító (1) kifli (1) korona (1) körtér (1) Közvilágítás (1) kút (1) Lelátó (1) Libegő (1) ludovika akadémia (1) május (1) május 1 (1) Március (1) mátyás templom (1) Mayer Ferenc (1) meleg (1) mester utca (1) METRO (1) minaret (1) Móricz Zsigmond (1) móricz zsigmond (1) MTK (1) Műemlék (1) műemlék (1) műemlékvédelem (1) műtárgy (1) Nemzeti Múzeum (1) nyár (1) őr (1) ördögárok (1) Örs Vezér tér (1) pékség (1) Petőfi (1) piros (1) purizmus (1) rádió (1) rezeda (4) Rezeda kázmér (1) rezeda kázmér (4) ruhagyár (1) schulek frigyes (1) Sport (1) strand (1) szállópor (1) széchenyi fürdő (1) szent (1) szerb (1) szmog (1) szőlőskert (1) tabán (1) tavasz (1) tégla (1) templom (1) tér (1) tisztviselőtelep (1) töltőtoll (1) tranzit (1) Tréfa (1) Városliget (1) Városmajor (1) várostörténet (1) vásár (1) Védett (1) Védettség (1) védettség (2) vésés (1) villamos (1) vízállás (1) vízállásjelentés (1) Zugliget (1) Címkefelhő

Századfordulós celebek I.

2012.10.09. 07:00 kkkitti

A Kálvin tértől pár percre, a Palotanegyed szívében, olvasók százai látogatják napközben a Wenckheim-palotát. Többségük talán mit sem sejtve, hiszen nem turistáskodni érkeznek, olvasni és kölcsönözni szeretnének. Könyvtárba igyekeznek, mindeközben Magyarország egyik legtehetősebb arisztokrata családjának palotájában lépkednek.

Az épületet Gróf Wenckheim Frigyes (1842–1912) építtette, aki eredetileg  az osztrák polgári származású, később bárói és grófi rangot szerzett Wenckheim család neves képviselője volt. A család az 1700- as évek végén került Magyarországra, s épp a 19-20. század fordulóján, Wenckheim Frigyes korában élt a legtehetősebben.

Hát igen, Frigyesnek igazán irigylésre méltó élete volt: karrier, pénz, szerelem, gyerekek. Mi kellhet még egy embernek?

 Wenckheim_cimer_uj (1).jpg

Wenckeim Frigyes egyébiránt Milánóban látta meg a napvilágot 1842 októberében nagy ágyúdörgések kíséretében, nagyapja ugyanis így akarta a világ tudtára adni, mennyire büszke az unokája érkezésére. Jogot végzett Budapesten és Pozsonyban, miközben a XIX. század elvárásaihoz hűen a politikával kacérkodott. Előbb vagy utóbb minden valamire való magyar férfi kivette a részét az ország ügyeiből. Frigyes inkább utóbb, de végül is, már meglett férfiúként bekerült a képviselők közé. Nem sokat szószátyárkodott az országgyűlési üléseken, csendes, ámde annál kitartóbb munkával segítette a nemzetpárti programot képviselő embereket.

 

wenckheim2_2.jpg

Felesége a gyönyörű gróf Wenckheim Krisztina Annamária Regina volt. Első ágon unokatestvére, jó barátja, majd szereleme és felesége lett a lány, aki bár szüleit korán elveszítette, de „az ország egyik legműveltebb és leggazdagabb árváját” tisztelhette mindenki a személyében. Krisztina egyébként apjának harmadik házasságából született, nevét így kapta az első, második és harmadik feleségek keresztneveiből. (Édesanyja: Scherz (Müller) Krisztina)

Frigyes és Krisztina házassága valódi szerelmi frigy volt, mely az egekben köttetett, s melyet 25 évvel az esküvő után újból megültek. Mindkét jeles alkalommal az újságok hosszan cikkeztek az eseményről. Az ifjú pár pedig az ünneplések alkalmával, jó szokásukhoz híven bőkezű adományokkal halmozták el a rászorulókat. „

Fennen tanúskodik ezekről a Magyar Tud. Akadémia, a Kisfaludy-társaság, az irói segély-egyesület, a váczi siketnémák intézete, a gyulai árvaház, a grófi uradalomban épített mintaszerű kórház, s a békési, tardosi, szőllősi, póstelki és kígyósi uradalmi népiskolák, meg sok más egyházi, társadalmi és közművelődési intézetek, stb.” sorolja a Vasárnapi újság 1897-ben.

A példaszerű házasságból négy lány- és három fiúgyermekük született. Életük teljes volt egymással és a gyerekekkel.

wenckheim3_3.jpg

Az irigyelt-csodált család ráadásul Magyarország talán legszebb főúri kastélyát, az ókígyósi kastélyt birtokolta, melyet maga Ybl Miklós tervezett a grófi pár részére. Az év nagy részét itt töltötték.

Rendszeres, Budapesti tartózkodásaik idejére pedig a Palotanegyed nyugati szélén található palotát építtették. Nem kisebb építészre, mint a szászországi Meinig Artúrra, a főúri rezidenciák specialistájára bízták a tervezést. Nem is kellett csalódniuk. Az 1887-ben megkezdett építkezés helyszíne zseniálisan meglepő: a város szívében, a Mágnásnegyed belváros felé eső csücskében, egy furcsa hegyesszögű telken a Baross és a Reviczky utca kereszteződésében talált fővárosi otthonra a Wenckheim-família. Mindenhez közel, mégis nyugalmas helyen. A fényűző palota minden bizonnyal a hazai neobarokk építészet egyik legmeghatározóbb alkotása lett, mely egyúttal a gróf életének is az egyik legnagyobb büszkesége volt.

wenckheim_palota.jpg

A lenyűgöző berendezésű, a barokk idők grandiózusságát idéző palota ötszáz fő befogadására volt képes. Tánctermek, fogadócsarnok, arany- és ezüst szalon, ebédlő- és dohányzóhelyiségek, na és persze a privát szobák - ezek mind a palota tartozékai voltak.      Nem csoda hát, ha a kor előkelőségei előszeretettel tették tiszteletüket a családnál, akár nagyszabású estélyről, bálról, akár délutáni vizitről legyen szó. 

A palota, építtetője halála után még tizenöt éven át a családé volt, hogy aztán néhány viharos év után 1931-től  a könyvtárnak adjon otthont.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://parpercbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr494826225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

napsugár50 2016.01.12. 21:35:21

ezeken kívül még a Gellérthegyen volt egy szépséges villájuk, a Kelenhegyi út 20 szám alatt.