Pár Perc Budapest

Szerintünk Budapestnek sok titka van, amiket jó lenne megfejteni. Erre teszünk kísérletet, nem kis erőkkel:)!

Címkék

1. (1) 1963 (1) állomás (1) állomások (1) Április (1) artézi (1) árvíz (1) Arzte (1) autómobil (1) baár madas (1) bevezető (1) BKV (1) BKV-ELŐRE (1) blaha (1) bnv (1) Borsszem Jankó (1) bródy sándor utca (1) Bródy Sándor utca (1) Budapest (4) budapest (18) busz (2) citadella (1) citrom díj (1) csudapest (1) Czigler Győző (1) daróci út (1) duna (1) elegant (1) emlék (1) Erzsébet (1) Falfirka (1) félix vilmos (1) Foci (1) főváros (1) Főváros (1) Fradi (1) fürdő (1) fürdőruha (1) gellért hegy (1) Gödör (1) graffiti (1) hajóvonták (1) hangya (1) (1) honvéd (1) hőségriadó (1) icomos (1) idegenvezetés (1) idegenvezetők világnapja (1) Ikarus (1) IKEA (1) Ingvar Kamprad (1) iskola (1) Iskola (1) javító (1) jogosítvány (1) józsefváros (3) katona (1) katonai (1) kávé (1) kenyér (1) Képviselőház (1) kiállító (1) kifli (1) korona (1) körtér (1) Közvilágítás (1) kút (1) Lelátó (1) Libegő (1) ludovika akadémia (1) május (1) május 1 (1) Március (1) mátyás templom (1) Mayer Ferenc (1) meleg (1) mester utca (1) METRO (1) minaret (1) Móricz Zsigmond (1) móricz zsigmond (1) MTK (1) Műemlék (1) műemlék (1) műemlékvédelem (1) műtárgy (1) Nemzeti Múzeum (1) nyár (1) őr (1) ördögárok (1) Örs Vezér tér (1) pékség (1) Petőfi (1) piros (1) purizmus (1) rádió (1) rezeda (4) Rezeda kázmér (1) rezeda kázmér (4) ruhagyár (1) schulek frigyes (1) Sport (1) strand (1) szállópor (1) széchenyi fürdő (1) szent (1) szerb (1) szmog (1) szőlőskert (1) tabán (1) tavasz (1) tégla (1) templom (1) tér (1) tisztviselőtelep (1) töltőtoll (1) tranzit (1) Tréfa (1) Városliget (1) Városmajor (1) várostörténet (1) vásár (1) Védett (1) Védettség (1) védettség (2) vésés (1) villamos (1) vízállás (1) vízállásjelentés (1) Zugliget (1) Címkefelhő

Századfordulós celebek II.

2012.11.07. 06:58 kkkitti

Hajdanán, nagyjából százötven évvel ezelőtt, amikor még szinte a város peremének számított a Nemzeti Múzeum mögötti terület, megjelentek az első főúri paloták a Mágnásnegyedben. A Festetics és a Károlyi család nagy múltú tagjai szinte teljesen azonos időben (az 1860-as évek elején) kezdték meg a mai Pollack Mihály tér telkein nagyszabású építkezéseiket.

Mostanra – nagy sajnálatomra – a valamikori impozáns utcaképet a „modern kori” rádió székház mellett a Károlyi palota állapota is rontja. Régóta foglalkoztat ennek az oka. Hiszen miért lettek volna ők kevesebbek, mint a Festeticsek?! Az épületet most mégis elhanyagolják, pedig nem akármilyen „celebek” fényűző életét kísérte végig!

 

Ősi főnemesi családok egyike a nagykárolyi gróf Károlyi család. Nevét Nagykárolyról kapta, amelyet a család a honfoglaláskor kapott meg. A család tagjai tehát a jeles Kond vezér második fiának leszármazottaitól, Kaplon nemzetségéből származnak. A család első grófi sarját 1712-től jegyzik: gróf Károlyi Sándor, aki jelentős szerepet vállalt a szatmári béke létrehozásában. 

BEJ_nagykaroly_m1-1024 másolata (1).jpg

 

Nagykárolyról a pezsgő pesti életbe költöztek aztán a család egyes tagjai, s itt igazán nagystílű életet éltek! Ám a helyzet nem volt egyszerű: Károlyiak itt, Károlyiak ott, mindenhol Károlyiak voltak – talán még a családtagok is bajosan tartották számon egymást! Éppen ezért becsapós lehet a kérdés: hol található a Károlyi-palota Pesten?! A válasz nem egy, hanem egyből négy épület lesz!

Az V. kerületi Károlyi Mihály utcában található palota és a hozzá tartozó kert ma is kedvelt a pestiek körében – a belváros egyik legszebb közparkja hajdanán a klasszicista épülethez tartozó főúri kert volt.

Aztán van a Nemzeti Múzeum mögött, a Pollack Mihály téren a haldokló félben lévő palota – ez az én szívem csücske – épült a Festeticcsel egy időben.

Pár évvel később újabb Károlyi-rezidencia született: 1869-ben a Múzeum utca 11. szám alatti eklektikus épület Szkalnitzky Antal tervei alapján készült el. S végül a Múzeum és a Reviczky utca közötti átmenő telken épült meg a Károlyi- Csekonics rezidencia, melyet Csekonics Margit kapott nászajándékba szüleitől, amikor gróf Károlyi Istvánnal házasságra lépett. 

Grof Nagykarolyi Karolyi_nagycimer.jpg

A „kedvencemet”, mely a négy közül amiatt is kitűnik, hogy rossz állapotban van, Ybl Miklós tervezte. Eredetileg gróf Károlyi Lajos (1799-1863) bízta meg a tervezéssel. A császári és királyi kamarásként, majdhogynem belső titkos tanácsosként szolgáló Lajos a halála előtt egy évvel vásárolta a közel 1050 négyszögöl területű telket. Építkezési szándékával a haza iránti kötelezettségét akarta bebizonyítani. Halála miatt azonban a palota befejezése fiára, gróf Károlyi Alajosra (1825-1889) maradt, aki a berlini, a szentpétervári, a hannoveri, a berni, majd a római nagykövetség attaséjaként munkálkodott az ország ügyein. Pályafutása végén londoni nagykövetként képviselte hazánkat. 

együtt-arckép2.jpg

 

Amennyire csak lehetett, belefolyt a külképviseleti ügyekbe. Ausztria és Magyarország képviselőjeként részt vett 1878-ban az orosz-török háborút lezáró békeszerződés módosítását megváltoztató nagyhatalmi Berlini kongresszuson. (A képen balról a második Alajos.)

Berliner_kongress2.jpg

A palota 1863-65 között készült el. Az épület szomszédságában álló telket is megvásárolta a család, mondván egy palotához kert is jár. A Károlyi Mihály utcában álló családi rezidenciához is hatalmas kert társult – a már emlegetett Károlyi-kert. Emiatt szokás a Pollack Mihály téren álló palotához tartozó kertet a „másik Károlyi-kert” – ként is emlegetni.

homlokzat.jpg

kerti homlokzat.jpg

Az épület nem csupán a család rezidenciájaként szolgált. Kisebb-nagyobb főúri rendezvények helyszíne is volt egyben. Hangversenyeket, színdarabokat, színpompás bálokat és a társasági élet színtereként szolgáló találkozókat rendeztek. Belsőépítészete Behr Lajos építész nevéhez kötődik, aki az 1890-es évek közepén munkálkodott rajta és a családtagok ízlésének remekül megfelelve alakította ki a híres „zöld fogadó szalont”, a „tükörfolyosót” és a „tánctermet”. 

táncterem1.jpg

tükörfolyosó.jpg

A fényképek magukért beszélnek. A belső terek mai állapotáról nem tudok és nem is merek nyilatkozni. De ha a környéken járnak, érdemes megnézni az eredeti és a jelenlegi állapot közti különbségeket.

Adok hozzák egy- két tippet! A főhomlokzat csupán annyiban változott, hogy megromlott állapota miatt fa állványzattal erősítették meg a kocsiáthajtót. A kerti homlokzatot lecsupaszították: eltűntek a homlokzatot tagoló díszítések, a földszinti ablakok felülvilágítóit befalazták, és a lépcsőt is módosították. A kert fala többé-kevésbé megmaradt, a kovácsoltvas kapu sorsát rejtély fedi.

Mindenesetre egy biztos: a Károlyi-palota is megérdemelné, hogy visszakapja eredeti pompáját! 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://parpercbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr244889989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.