A Gellért-hegy az egyik nagy kedvencem…
Mert melyik az a milliós nagyváros, aminek a kellős közepén egy fantasztikus szikla meredezik, melegvizű gyógyforrásokkal, védett növényekkel, sziklakápolnával és kevésbé ismert déli oldalán egy gyönyörű parkkal?
Valamikor a Gellért-hegy a pestiek és budaiak Húsvétjának fontos kelléke volt -kálváriáját tavaszonként ezrek járták végig.
A hegyen rendezett húsvéthétfői búcsú pedig a gyerekek és a felnőttek egyik kedvenc szórakozása volt évszázadokon át, mézeskalács szívekkel, rögtönzött lottóbódéval, lacikonyhával és borkimérésekkel... A festett faszobrokkal díszített stációk egészen az ötvenes évekig megvoltak, az utolsót a Számadó és Szirtes utca sarkán 1951-ben bontották el egyetlen éjszaka alatt.
A hegytetőn álló kápolna utolsó maradványai pedig az 1965-ös robbantásos tereprendezéssel tűntek el végképp.Ekkor épült a korban elképesztő összegből, 22 millió forintból a Jubileumi Park, az 1945-ös áprilisi felszabadulás 20 éves jubileumát ünneplendő.
A karbantartott, ámde azóta fel nem újított parknak ma kétféle arca van: kezdjük a szomorú arccal… A szobrok összegraffitizve, a hatszögletű évelőágyásokat helyenként a gyom uralja, a csiszolt mészkőburkolatot felnyomják a gyökerek és felveri a gaz, játékok nélkül árválkodnak az egykor sokaknak örömet szerző játszóterek, nem működnek a WC-k, a vízcsapok, a kutak, az esőbeállók tetejét elvitte a szél…
DE! És most jön a vidám arc! A teraszos kialakítású, szép növényanyagú és sok jó szoborral is büszkélkedő park mostanra érett korába lépett. (A facsoportok most éppen olyanok, amilyeneknek a kerttervezők álmodni szokták őket a rajzokon,..hogy aztán szomorúan tapasztalják, hogy csak néhány kikarózott husángot látnak a helyszínen a kertek születésekor.)
Vannak hihetetlenül szép fák, plasztikus ágrendszerrel, virágba borultak mandulák, díszalmák, díszbarackok, díszkörték… Van zöld gyep és nyílnak, nyílnak a tavaszi virágok. Valamint, részben a Jóistennek, részben a tervezőknek (Dr. Krizsán Zoltánné és Jancsó Vilmos) köszönhetően a táj és a térkialakítás is ölelő, barátságos, hívogató, lendületes…
Ezzel a vidám arccal kívánunk mindenkinek szép tavaszt!
(A képek forrása: Pető Mária: A gellérthegyi kálvária. in: Budapest régiségei, 2003)
