Idén áprilisban ünnepeljük az intézményesült hazai műemlékvédelem megszületésének 140. évfordulóját, április 18-a pedig 1984 óta a Műemlékvédelem Világnapja. Ezekhez a jeles dátumokhoz kapcsolódva pénteken a Parlamentben átadták az ICOMOS díjait a 2011-ben a legjobbnak és a legrosszabbnak ítélt műemléki helyreállításokért.
Mi pedig egy merész, s persze abszolút költői kérdéssel ünneplünk: vajon annak idején kapott-e volna ICOMOS-díjat, avagy Citrom-díjat az első nagyszabású műemléki felújítás, a Mátyás-templom helyreállítása?
Következzék néhány műemlékvédelmi alapfogalom...
Műemlékvédelem: A Franciaországból - többek között Victor Hugo kezdeményezésnek köszönhetően - induló, szervezetten az 1800-as évek eleje/közepe óta az épített örökség védelmét (feltárását, kutatását, megőrzését és helyreállítását) célul tűző munka, mely Magyarországon a 19. század derekán kezdett meghonosodni. Hivatalosan csak 1872 áprilisában indult meg az itthoni műemlékvédelem a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának megalakulásával, melynek feladata a történelmi műemlékek felkutatása, osztályozása és lajtsromozása lett. A kezdeti időkben a tudományos munkatársak munkáját lelkes önkéntesek segítették, akik jelentős részt vállaltak az ország műemlékeinek összeírásában. Az ügy fontosságát észlelve az Országgyűlés 1881-ben törvényi szabályozást hozott a műemlékek védelmében, mely kiterjedt a műemlékvédelem kényes pontjaira is, mint a büntető intézkedések lehetőségei, a kisajátítások és jogi viták kérdései, de egyúttal kitért a munka szervezeti formájának megújítására is: létrejött a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alatt működő Műemlékek Országos Bizottsága, mely egészen az ötvenes évekig zavartalanul végezte munkáját, s mely tulajdonképpen a mai KÖH elődje.
Purizmus: A műemlékvédelem kialakulásának idején a legelterjedtebb - és azóta erősen bírált és felülírt - helyreállítási módszer, mely az egyes műemlékek stílustisztaságát tartotta a legfontosabb követendő szempontnak. Azaz csak az eredeti állapot visszaállítását tartotta elképzelhetőnek egy műemléki helyreállítás vonatkozásában, teljességgel "megfeledkezve" a későbbi korok nyomainak megőrzéséről. Ha a helyreállítás során az eredeti állapot elérése nehézségekbe ütközött (pl. nem volt hiteles leírás, rajz stb.), akkor az adott korról, stílusról ismert információk alapján alkotta újra a hiányzó részeket a helyreállító, ráadásul az eredeti, de töredékes vagy sérült részek teljes eltávolításával, pótlásával hozta létre a régi-új állapotot.
Mátyás-templom helyreállítása: Sajátos módszerrel operált Schulek Frigyes építész, a Mátyás-templom helyreállításakor, mely gyakorlatilag az ország első nagyszabású műemléki restaurálása volt. Miután Trefort Ágoston miniszter 1874-ben megbízta Schuleket, hogy a torony, valamint a templom helyreállítására "régi alakulásoknak megfelelőleg" tervet és költségvetést készítsen, az építész eltökélte, hogy a templomot úgy újítja majd fel, hogy azon láthatóvá váljon a dicső múlt. Ám Schulek némileg válogatós volt, így az idejében éppen leginkább barokk kinézetű templomról épp a barokk formákat tüntette el végleg, s - ahogyan az ma is látható - nagy fantáziával a meglévő románkori és gótikus jegyek mellé további elemeket toldott - szintén a romantikus gótika jegyében. Így lett neogótikus erkélykoszorúja a harangtoronynak vagy így kapcsolódik ma már királyi oratórium a szentélyhez. S mert a purizmus sem volt idegen Schulektől, a töredékes, sérült részeket teljességgel újakkal pótolta, így valójában csak nagyon kevés az eredeti kő a mai épületben. Egyúttal kiszabadította a templomot a környező épületek közül, azaz lebontatta a közvetlenül szomszédos házakat. A helyreállítás vagy inkább újjáépítés munkálatai egészen 1896-ig tartottak, s ahogy szinte mindenhol olvasható: ekkorra a templom ha nem is az eredeti állapotában, de ismét a régi fényében ragyogott.
ICOMOS-díj: Az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete az ICOMOS, mely szakmai civil szervezetként 1965 óta javaslataival, ajánlásaival segíti az egyes országok műemlékvédelmének alakítását. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2006-ban alapított díja évente a három legjobban sikerült műemlékvédelmi helyreállítást jutalmazza.A díj célja, hogy "a példaszerű helyreállítások segítségével a társadalom, a szakma, társ civil szervezetek és a civil műemlék tulajdonosok számára megmutassa azokat a lehetőségeket amik a szakszerű, értékmentő műemlék helyreállítás során szellemi mintául szolgálhatnak". Budapesten a Király utca 9-es számú lakóház vagy az ELTE tömbjében a Gólyavár épülete kapta már meg a díjat - idén nincs budapesti nyertes. Az ICOMOS-díjjal egyidőben kiosztják a Citrom-díjat is, mely értelemszerűen a legkevésbé szakszerű, legrosszabbul sikerült, helyreállítások jutalma...
Vajon Schulek Mátyás-temploma melyik díjat vehette volna át?
(a képek forrása: varoskepp.blog.hu, wikipedia.hu)