Hajdanán, nagyjából százötven évvel ezelőtt, amikor még szinte a város peremének számított a Nemzeti Múzeum mögötti terület, megjelentek az első főúri paloták a Mágnásnegyedben. A Festetics és a Károlyi család nagy múltú tagjai szinte teljesen azonos időben (az 1860-as évek elején) kezdték meg a mai Pollack Mihály tér telkein nagyszabású építkezéseiket.
Mostanra – nagy sajnálatomra – a valamikori impozáns utcaképet a „modern kori” rádió székház mellett a Károlyi palota állapota is rontja. Régóta foglalkoztat ennek az oka. Hiszen miért lettek volna ők kevesebbek, mint a Festeticsek?! Az épületet most mégis elhanyagolják, pedig nem akármilyen „celebek” fényűző életét kísérte végig!
Ősi főnemesi családok egyike a nagykárolyi gróf Károlyi család. Nevét Nagykárolyról kapta, amelyet a család a honfoglaláskor kapott meg. A család tagjai tehát a jeles Kond vezér második fiának leszármazottaitól, Kaplon nemzetségéből származnak. A család első grófi sarját 1712-től jegyzik: gróf Károlyi Sándor, aki jelentős szerepet vállalt a szatmári béke létrehozásában.
.jpg)
Nagykárolyról a pezsgő pesti életbe költöztek aztán a család egyes tagjai, s itt igazán nagystílű életet éltek! Ám a helyzet nem volt egyszerű: Károlyiak itt, Károlyiak ott, mindenhol Károlyiak voltak – talán még a családtagok is bajosan tartották számon egymást! Éppen ezért becsapós lehet a kérdés: hol található a Károlyi-palota Pesten?! A válasz nem egy, hanem egyből négy épület lesz!
Az V. kerületi Károlyi Mihály utcában található palota és a hozzá tartozó kert ma is kedvelt a pestiek körében – a belváros egyik legszebb közparkja hajdanán a klasszicista épülethez tartozó főúri kert volt.
Aztán van a Nemzeti Múzeum mögött, a Pollack Mihály téren a haldokló félben lévő palota – ez az én szívem csücske – épült a Festeticcsel egy időben.
Pár évvel később újabb Károlyi-rezidencia született: 1869-ben a Múzeum utca 11. szám alatti eklektikus épület Szkalnitzky Antal tervei alapján készült el. S végül a Múzeum és a Reviczky utca közötti átmenő telken épült meg a Károlyi- Csekonics rezidencia, melyet Csekonics Margit kapott nászajándékba szüleitől, amikor gróf Károlyi Istvánnal házasságra lépett.
A „kedvencemet”, mely a négy közül amiatt is kitűnik, hogy rossz állapotban van, Ybl Miklós tervezte. Eredetileg gróf Károlyi Lajos (1799-1863) bízta meg a tervezéssel. A császári és királyi kamarásként, majdhogynem belső titkos tanácsosként szolgáló Lajos a halála előtt egy évvel vásárolta a közel 1050 négyszögöl területű telket. Építkezési szándékával a haza iránti kötelezettségét akarta bebizonyítani. Halála miatt azonban a palota befejezése fiára, gróf Károlyi Alajosra (1825-1889) maradt, aki a berlini, a szentpétervári, a hannoveri, a berni, majd a római nagykövetség attaséjaként munkálkodott az ország ügyein. Pályafutása végén londoni nagykövetként képviselte hazánkat.
Amennyire csak lehetett, belefolyt a külképviseleti ügyekbe. Ausztria és Magyarország képviselőjeként részt vett 1878-ban az orosz-török háborút lezáró békeszerződés módosítását megváltoztató nagyhatalmi Berlini kongresszuson. (A képen balról a második Alajos.)
A palota 1863-65 között készült el. Az épület szomszédságában álló telket is megvásárolta a család, mondván egy palotához kert is jár. A Károlyi Mihály utcában álló családi rezidenciához is hatalmas kert társult – a már emlegetett Károlyi-kert. Emiatt szokás a Pollack Mihály téren álló palotához tartozó kertet a „másik Károlyi-kert” – ként is emlegetni.
Az épület nem csupán a család rezidenciájaként szolgált. Kisebb-nagyobb főúri rendezvények helyszíne is volt egyben. Hangversenyeket, színdarabokat, színpompás bálokat és a társasági élet színtereként szolgáló találkozókat rendeztek. Belsőépítészete Behr Lajos építész nevéhez kötődik, aki az 1890-es évek közepén munkálkodott rajta és a családtagok ízlésének remekül megfelelve alakította ki a híres „zöld fogadó szalont”, a „tükörfolyosót” és a „tánctermet”.
A fényképek magukért beszélnek. A belső terek mai állapotáról nem tudok és nem is merek nyilatkozni. De ha a környéken járnak, érdemes megnézni az eredeti és a jelenlegi állapot közti különbségeket.
Adok hozzák egy- két tippet! A főhomlokzat csupán annyiban változott, hogy megromlott állapota miatt fa állványzattal erősítették meg a kocsiáthajtót. A kerti homlokzatot lecsupaszították: eltűntek a homlokzatot tagoló díszítések, a földszinti ablakok felülvilágítóit befalazták, és a lépcsőt is módosították. A kert fala többé-kevésbé megmaradt, a kovácsoltvas kapu sorsát rejtély fedi.
Mindenesetre egy biztos: a Károlyi-palota is megérdemelné, hogy visszakapja eredeti pompáját!
