A cím megtévesztő lehet, nem reklámozni fogok, hanem reklámokat bemutatni. Jogos az észrevétel: bemutatni, de minek? Az embernek még nyitott szemmel sem kell járnia, lépten-nyomon beleakad egy óriásplakátba.
Nem különösen kedvelem a reklámokat. Képes vagyok csatornát váltani, csak hogy ne kelljen végignéznem őket. Elcsúfítják a várost, az épületeket, az újságok minden második lapján visszaköszönnek. De kellenek! Reklámok nélkül nincs élet! Vagyis ha élet van is, de kereskedelem biztosan nincs. Erre kellett rájönnöm, mikor egyik könyvtári kutakodásom alkalmával a Vasárnapi Újságot lapozgattam. Az utolsó oldalak hirdetéssekkel voltak megtöltve. Ezt a felfedezésemet szeretném most megosztani Önökkel.
Lapozzunk bele az egyik száz évvel ezelőtt, 1912 áprilisában megjelent, akkor már 58 éve működő, Pákh Albert által útjára indított Vasárnapi Újságba! Az utolsó két-három oldal telt meg a reklámokkal.
Hölgyeknek, uraknak: divat, szórakozás, evés- ivás, hajápolás, nyaralás; aki eladni szándékozott, hirdetést feladni volt kénytelen. Ki saját maga, ki a kor grafikus mestereivel készítette, minden apró részletre ügyelve.
Vegyünk példának egyet!
Elek és Társa – rögtön kiderül, csapatmunkáról van itt szó – nem szerénykedett, mikor hatalmas betűkkel a hirdetésben megjelentette a társaságuk nevét. Ha valaki nem sejtené, hogy a Kardos Brúnó által rajzolt, igen méltóságteljesen lépdelő pocakos, ámde karcsú derekú inas mit szolgál fel éppen, annak óriási betűkkel, hullámvonallal kiemelve hirdetik, hogy Chinaezüst-áruk gazdájukat keresik. Pontosan meghatározzák a típust és az anyagot, majd kifejtik, hogy milyen árukat foglal magába a nagy választékban, megrendelésre is felkínált repertoárjuk. Akinek az apró betűs rész nem lényeges- készpénzzel olcsóbb is lehet-, az örömmel nyugtázhatja, ha ma nem is fizet, attól még a kredencbe hazavihet egyet, részletre. De ha nem a saját étkezőjébe szánja, mi sem jobb ajándék egy ezüst étkészletnél, melyet, ha a vevő úgy kívánja, térítés ellenében házhozszállítással szemügyre is vételezhet. Aki viszont szeretné korzózás közben útba ejteni, a IV. kerület (ez ma már az V. kerület) Károly körút 10. szám alatt felleli az üzletet. Gondolkozás, kalkulálás, ábrándozás céljából pedig mindenki kaphat egy ingyenes kedvcsináló árjegyzéket. Trükkösen minden információ el van rejtve a hirdetésben.
A század eleji legkényelmesebb foteleket, a mai svéd designnal ellentétben, Kendi Antal angol bőrbútor szakműhelye készítette. A környezetvédelem érdekében nem újrafelhasználható anyagokat épített be, hanem a régi bútorokat frissítette fel. A kivitel mit sem változott: a faváz által megtámasztott és bőrborítású párnába huppantak bele akkor is a megfáradt munkásemberek.A kényelmes cipő már akkor is aranyat ért! A drága, ám kényelmes bőr cipők piaca virágzott városszerte. Mi sem természetesebb ennél, hiszen akkoriban a cipők talpát főleg csak korzózáskor koptatták.
Mit vegyen fel a gyermek a tavaszi szünetben? Ha már az anyja a párizsi divat szerint öltözik, nem adhatja alább, maximum Bécsig. Legyen az pöttyös vagy feliratos, a ruha anyaga már akkor is elsődleges szempont volt! Legfinomabb kivitel vagy biopamut, egyet jelent: a gyerekednek csakis a legjobbat akarhatod!
A hölgyek és az urak (?) nagy örömére a karcsú derék és a dús kebel sem lapult el a kereskedői körökben. A kortalan divat nagy kellékét a ruhák alatt megbújó alsóneműt példázza ez a hirdetés.
Akinek kedve támadt, lapozza fel a könyvtárban a száz évvel ezelőtti újságokat! Szórakozásnak sem utolsó! Az idő múlik, de minden marad ugyanaz. Erre két újság után mindenki rájön majd.
